A mecseki uránbányászat újraindulása
Szepi 2008.01.26. 11:19
Az utóbbi időkben felszökött az urán világpiaci ára, ezért újra nyereséges lehet a mecseki lelőhelyek kitermelése
A mecseki uránbányászat újraindulása
Az utóbbi években felszökött az urán világpiaci ára, ezért ismét nyereséges lenne a mecseki kitermelés. Akár már 2010-ben megnyílhatna az első bánya.
Egy ausztrál tulajdonú cég, a WildHorse Energy Hungary Kft négy területen, Pécs, Dinnyeberki, Bátaszék és Máriakéménd környékén 2010-ig kapott uránkutatási engedélyt a Pécsi Bányakapitányságtól. A kutatásokra több milliárd Forintot fektetnek be.
A WildHorse idén júniusban repülőgépről geofizikai méréseket végzett, és jelenleg a bátaszéki és máriakéméndi terület kutatófúrásait készíti elő. A cég eddigi felmérései alapján a térségben van akkora uránvagyon, amelyet korszerű technológiával gazdaságosan ki lehetne termelni. Barabás András a WildHorse Energy Hungary Kft ügyvezető igazgatója leszögezte: az uránbányászatban a mélyművelés mellett már új eljárás is alkalmazható. Ennek lényege, hogy a talaj mélyebb rétegeibe fúrólyukakon keresztül speciális vegyületet juttatnak, amely az ércből kioldja az uránt, s azt a felszínre hozzák. Az ügyvezető igazgató szerint a termelés a legszigorúbb környezetvédelmi előírások betartásával folyna.
Az igazgató hangsúlyozta azt is, hogy egyelőre korai arról beszélni, hogy a WildHorse Energy a kutatás után a termelésben is résztvenne, de az biztos, annak beindításához tízmilliárd forintos nagyságrendű beruházás és sok engedély beszerzése szükséges. A bányanyitások ugyanakkor több száz embernek adhatnának munkát.
Pécsett 1995 és 1997 között zárták be az uránbányákat, a kitermelés költsége ugyanis addigra másfél-kétszeresére nőtt a bevételeknek. „A bányászat tisztes megélhetést biztosító, presztízsesnek számító szakma volt a városban - mondta Tasnádi Péter polgármester - így a szén- majd az uránbányák bezárása, több ezer munkahely megszüntetése komoly problémát okozott”. Pécsnek újra ki kellett találnia magát, és fejlődésének egészen más irányt választott: az ipar helyett az idegenforgalomra és kulturális értékeire épít. Úgy tűnik, sikerrel, hiszen 2005-ben elnyerte a 2010-es Európa kulturális fővárosa elismerést
A WildHorse korábbi közlése szerint összesen 420 négyzetkilométer területen kutathatnak. Információik szerint mintegy 18.400 tonna fémurán maradt a bezárt pécsi uránbányában, és további 12.995 tonna megkutatott mennyiség van a többi területen.
A pécsi területen 600 és 1.200 méter között folyt az uránbányászat 1956 és 1997 között. A korábbi tájékoztatás szerint a bányabezárás időszakában a Mecsekurán Kft. kilogrammonként 60 dollárért termelt ki egy kilogramm tiszta uránércet, miközben a világpiaci ár kilónként 15-20 dollár volt. A jelenlegi világpiaci ár 150-200 dollár kilogrammonként.
Több évbe telik, míg a kutatási jogadománytól a kitermelésig jut egy vállalkozó Magyarországon. Kereki Ferenc pécsi bányakapitány tájékoztatása szerint az eljárás a következő stációkból áll:
- Az illetékes bányakapitányságtól bárki szerezhet kutatási jogadományt, ami kizárja, hogy az engedélyesen kívül más kutathasson a területen. (Az ausztrál érdeklõdõk részben itt, részben a következõ lépésnél tartanak.)
- Az engedélyesnek hat hónapon belül kutatási mûszaki üzemi tervet kell benyújtania a bányakapitányságra, amiben részletezi, pontosan hol, milyen módszerrel készül kutatni a feltételezett ásványkincsek után. A tervet a bányakapitányság 17 szakhatóság bevonásával bírálja el. Ha jóváhagyja, kezdõdhet a tényleges kutatás, erre 4 évet kap a vállalkozó, amely idõtartam kétszer két évvel meghosszabbítható. (Lapzártánkig a WildHorse Dinnyeberki-Ibafa-Nagyváty térségére vonatkozó kutatási tervét hagyta jóvá a kapitányság.)
- A kutatás végén elkészült zárójelentést (mit, hol, milyen minõségben és milyen mennyiségben tartalmaz a föld) szintén a bányakapitányság hagyja jóvá, majd az adatok az Országos Ásványvagyon Nyilvántartásba kerülnek.
- A következõ lépés a bányatelek-megállapítás, ezt a kutatás befejezése utáni egy éven belül kell kérelmezni. A kérelemhez benyújtott dokumentációban a vállalkozónak részletesen nyilatkozni kell arról, hogy milyen feltételek mellett kezdené el a kitermelést, és hogyan valósítja meg a terület helyreállítását, miután beszüntette a bányászatot.
- Az elõbbi kérelemhez mellékletként csatolni kell a környezetvédelmi hatóság engedélyét. Kereki Ferenc szerint ebben a stádiumban van leginkább lehetõsége a beavatkozásra a helyieknek és a civileknek.
- A bányatelek-megállapítás után a vállalkozónak a kitermelésre vonatkozó mûszaki üzemi tervet kell benyújtania. Ebben nyilatkoznia kell, hogy melyik évben, mit, hol és hogyan kíván bányászni, és részleteznie kell helyreállítási terveit is. A bányakapitányság ezt a tervet is a 17 szakhatóság bevonásával hagyja jóvá, vagy utasítja el.
- Jóváhagyás esetén kezdõdhet a kitermelés. A vállalkozónak mûködés közben is újabb mûszaki üzemi terveket kell leadnia.
Az eljárás a kitermelésig 300 ezer forintjába kerül a kérelmezőnek, de ebben nincs benne a környezetvédelmi engedélyeztetés díja, mely milliós nagyságrendű is lehet. Katona Gábor szerint a magyarországi szabályozás EU-konform, és nem kevésbé szigorú, mint más országokban.
Forrás:
|